Hogyan is telt az első sulinap? B.O.R.Z.A.L.M.A.S.A.N! Ahogy beértem, utána mindjárt nyelvtan órával kezdtünk, ahol a tanárnő szokásosan azt fújta, hogy mennyire meglátszik rajtunk a 2 hét kihagyás, nem is tanultunk semmit megint, mi az, hogy nincs házi stb... A következő óra tesi volt. Szintén nem volt a tanárnő, ezért az ugyancsak tesi szakos igazgató úrral voltunk. 20 kör futás után egy kis gimnasztikai bemelegítés aztán. 1 guggolás, 1 fekvő, 1 felülés. És ez így 10-ig. Aztán leültünk. Megkérdezte, hogy ki csinálta végig kihagyás nélkül az összes elemet? Persze a 34 fős osztályunk síri csendben hallgatott, amiért cserébe azt kaptuk, hogy visszafelé ugyanez volt. 9 guggolás, 9 fekvő, 9 felülés és vissza 1-ig. Ezután kis ,,lazító" gimnasztika, majd egy levezető gyakorlatsor, és a drága tanár úr elérte, hogy úgy begörcsöljön a lábam, hogy alig bírtam feltápászkodni a konditeremből. Ezután volt angol, ahol szintén megkaptuk, hogy felejhettünk el mindent 2 hét alatt és egyéb megjegyzések... komolyan! Azt hiszik a tanárok, hogy majd még karácsonykor is meg szilveszterkor a könyvet bújjuk? Jó lehet én képes voltam szilveszterkor fizikát tanulni de ez mellékes :D Aztán egy lazítós rajz óra, a kedvenc tanárommal, majd egy kis matek és jöhettem haza. Mivel sietnem kellett, nem ebédeltem, hanem barátnőmmel elmentem tesómnak venni ajándékot, akinek csütörtökön lesz a szülinapja :) De mindezek előtt, a menza előtt akkora sor állt, hogy a folyosó teljes dugóba keveredett persze, hogy a két legutálatosabb fiú is ott volt a sorban, és természetes, hogy az egyiknek pont a hátam mögött, a másiknak meg előttem kellett lennie. >< :@ szóval elmentünk a boltba, ahol a kínai nő jól felidegesített, amiért nem bírt normálisan beszélni. ÉN csak fizetni akartam és menni, de ő még ott veszekedett egy sort, hogy nincs apróm.Sajnálom! -.-" aztán felmentem apuhoz, majd jöttem haza tanulni.
A mai nap valamivel jobban kezdődött, bár rettenetesen fájt mindenem, és izomlázam van, tesóm már 5-kor kelt, mert 0. órája volt, így már én is ébredeztem akkor. 6.ra teljesen kipihenten felkeltem felöltöztem, elkészültem indultam. 7.10-kor kellett volna jönnie a busznak, de tudtam, hogy késni fog, ezért bementem még mamámékhoz, és onnan indultam el 12 körül, és még így is egy csomót vártam. Mire felértem a 186 lépcsőn majd megfagytam, kiköptem a tüdőm és konkrétan nem éreztem a lábam. Első óra tesi, végre tanárnővel és kidobóztunk. Mondjuk, hogy jó volt! Aztán volt földrajz ami gyorsan elment és jött a kémia. Mindenki imádkozott, köztük én is, hogy legalább 4, legyen a TZ, hogy félévkor meg legyen a 4-es. És nagy meglepettségemre, 5-ös lett a témazáróm az egyik legjobb. Annyira örültem, hogy egész nap vigyorogtam-táncoltam-dúdoltam és énekeltem a: Because I'm happy-t! :D Irodalom órán írtunk egy dolgozatot, aztán jött a töri. Ahol ismét megtaláltak. Én vagyok a kajajegy felelős úgyhogy szokás szerint mentem az ebéd jegyekért és kiosztottam. A szemközti terembe voltak ők. Ők ahova ő is jár, aki 1 hónappal ezelőtt még tetszett, mára meg már a haverjával együtt a legutálatosabb két srác a szememben. Már szinte az összes jegyet kiosztottam mikor ők és még 2 osztálytársuk egy osztálytársamhoz ment, és hallottam, hogy megkérdezik, hogy hol az kajajegyes. Annyira megijedtem, hogy hátramentem, felkaptam a táskám, és nagy szerencsémre jött a tanár, így észrevétlenül besurrantam. Sajna a töri TZ-m 4-es lett, de ez csak annyit rontott, hogy már nem leszek dicséretes. Megesik... túlélem! :D Ebéd után még szenvedtünk egy sort az infóval, aztán angol óra után sor került a dolgozatra. Nem mondom, hogy nehéz volt, na de könnyű se. De talán az 5-ös meg lesz.
Holnap elmarad az első angol órám! YEEE!! Mehetek a későbbi busszal :3 Because I'm happy!! ;)
 

Alig aludtam valamit az éjszaka. Mindig felébredtem, köhögési rohamok törtek rám, és egyszerűen nem bírtam lecsukni a szemem anélkül, hogy ne ébrednék fel újra meg újra. Rettentő hosszú volt. Aztán fél kilenc körül felkeltem, és átmentem anyuék szobájába, ahol kipillantva az ablakon, csak a nagy hóréteget láttam. Gyönyörű volt... Öcsém máris azzal nyaggatott, hogy menjünk ki szánkózni, ha visszajöttek a boltból. Reggeliztem és ki is mentem, de addigra a hó fele elolvadt, pedig nem hiszem, hogy eltelt volna fél óra. De azért kimentünk csúszkáltunk a dombon, játszottunk a kutyával, építettünk hóembert, csináltunk hóangyalt, elmentünk az erdőbe, tehát mindent elkövettünk annak érdekébe, hogy mire hazaérünk csurom vizesek legyünk. Már nagyon fáztam, de öcsém még kiment játszani, viszont én levetkeztem és vettem egy jó forró fürdőt. ( A zoknimból csavartuk a vizet) Ettem egy kis levest, most pedig várom, hogy kész legyen a második. Krumplipüré halrúddal. Még délelőtt befejeztem a maradék tanulnivalót. Holnap újra átáll a rendszer. Ismét 6 órási kelések, várni a késő buszra, megmászni 148 lépcsőfokot, beérni suliba, és tettetni, hogy jól vagyok. Menni fog... Talán a lépcsős rész a legrosszabb. Nem bánom ha esik a hó, de nem akarom kitörni a nyakam suliba menet. Mivel anya még tegnap este befonta a hajam, holnapra jó hullámos lesz. Remélem nem fogok kipurcanni. Még este bepakolás előtt átnézem a holnapra szükséget tananyagokat. Aztán... vágjunk bele!

Felvázoljam a helyzetet? 18-19 óra között: 13-14 éves lányok ujjongása, hogy na ma este aztán jól berúgtak. Respect (y) Én nem akarok senki életébe beleavatkozni, de nem szégyellik magukat ezek az istenfajzatok, akik már ilyen korban a bulizás, a pia, a fiúk és hát tudjuk mi körül forognak. Azért szégyen! -.-" 20-22 óra között: ez az év más lesz, valaki írjon, mert uncsi van és egyéb dögfárasztó posztok a facebookon. 23 óra: jajj már mindjárt újév satöbbi. 00.00: B.U.É.K mindenkinek. Bevallom én is kiírtam, de én legalább normálisan. Mondjuk azt, hogy ez még a tavalyiakhoz képest elment, bár a ,,már tavaly óta nem fürödtem" ,,úgy ennék valamit de csak tavalyi kaja van itthon" sületlenségek most sem maradtak el, annyi különbséggel, hogy most egy nappal később kezdték ezeket posztolgatni.
Anya kb. három órakor sütötte meg a pizzát. A fele az enyém volt a fele tesómé, bár ő nem bírt vele, én simán lenyomtam. Vékony vagyok, de rettenetesen sokan eszek. Aztán 18 órakor fellőttük a kis tüzijátékot, én erről lemaradtam, mert a kutyámat próbáltam nyugtatni. Aztán 20 órakor a másikat is fellőttük amiről ismét lemaradtam, az előző indok miatt. 21 óra környékén lőhettük fel a nagy tüzijátékot, amiből kb. 2 villanást láttam, de mivel tesóm lefényképezte megnézhettem. Még egy ideig bent volt a kutyám. Ilyenkor mindig beengedjük, viszont nem volt valami nagy zaj, ezért 10 perccel később ki is engedtem. Ettem még pizzát, és tv-t néztem a nappaliba. Valami ökörség ment, semmi nézhetetlen. Aztán találtam egy jó vígjátékot, amit megnéztem, majd annyira álmos lettem, hogy 23.10 körül elaludtam. De előtte beállítottam az órát 23.50-re, hogy éjfélkor csak azért fel kelhessek, hogy kiírjam B.U.É.K. Na meg, hogy kívánhassak *-* De 23.48-kor arra ébredtem, hogy a kutyám oldalba rúgott mert megijedt a petárdáktól. Úgyhogy egészen 1 óráig bent volt, aztán kizavartuk és feljöttünk a szobába. Én már olyan hulla fáradt voltam, hogy elaludtam azonnal.
Reggel nagy meglepettségre már fél kilenckor fel voltam. A nap elment... este néztem két vígjátékot is, a Gagyi mami-t, ami már ezer éves... és a Könnyű nőcskét, amit még nem láttam, de nekem tetszett. Aztán ma mikor felkeltem ettem, kimentem egy kicsit, aztán elment a nap, tv-t néztem stb... Említenem sem kell, hogy elromlott a laptop töltőnk, úgyhogy csak ezen a nagygépen tudok írni, viszont csak az esti órákban, mikor öcsém már alszik, és éppen nem ezt nyüstöli. Még mindig rengeteg a tanulnivalóm, de 2 nap múlva suli.
Egyrészt várom, hisz már majd megöl a kíváncsiság a kémia-töri tz-m miatt, bár mindkettő olyan sz*rul sikerült, hogy nem is értem miért kelti fel az érdeklődésemet. Aztán szeretnék már túljutni a dolgozatokon, kiüríteni a fejem és azt akarom, hogy meglegyen a félévi az új órarenddel együtt. Ami remélem, hogy nem lesz ilyen rémes. Bár heti 2 kémia-fizika... ezzel el is rontották az egészet. Holnap még tanulok és ismétlek. Vasárnap ismétlek és lustulok.
Nincs mit írnom... anya befonja a hajam picikbe. Így a suli bekövetkezésekor szép hullámos lesz. Utálom az iskolát!

...2014. Egészen áprilisig szenvedtem a szerelemben. Vak voltam... tönkre tettem a kapcsolatomat a legjobb barátnőmmel egy fiú miatt. Aztán ha ez nem lett volna elég még egy fiú bevándorolt az életembe. Valójában ő kezdeményezett azzal, hogy egyszer rámírt facen, és attól kezdve beszélgetni kezdtünk. Aztán jött a nyár, és én kezdtem belefeledkezni a hiányába. Voltam táborokba, jó élményeket szereztem és visszakaptam a legjobb barátnőmet. A fiúval akkor találkoztam utoljára, mikor lejött a táborba. De akkor sem beszéltünk. Elérkezett a suli, amitől féltem, de végül körülbelül 2 hét után annyira összeszoktunk, hogy olyanuk voltunk, mint egy régóta ismert családi kör. Aztán eljött az a nap, mikor filmszerűen egyszer csak észrevettem őt, és csak egy másodperc töredékére de ő is rámnézett. Nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget, de aztán csak rá tudtam gondolni. Megismerkedtem a haverjával aki a legjobb fiúbarátom lett. Aztán minden megváltozott mikor összevesztem mind a kettőjükkel, és az életem egy olyan korszakba ment át, ahol csak én voltam. A börtönömben. Amikor senki se értett meg, amikor mindenki csak lebeszélt róla, hogy ne foglalkozzak vele. Nehéz 1 hét volt... nehéz év volt...
...2015! Remélem te nem leszel ilyen sz@r! Bár nem hiszem, hogy erre van esély. Itt a félév. Aztán tavaszi szünet előtt megyünk Erdélybe egy osztálykirándulásra, amit már nagyon várok. Elvileg sok helyre megyünk, egy a bökkenő, hogy kollégiumba meg mindig máshol fogunk aludni, de azért remélem nem leszünk nagyon szétválasztva. Nyáron nem megyek semmilyen táborba, helyette lehet, hogy a családdal végre eljutunk nyaralni a Balatonra. Ősszel pedig. Új tanév. Új osztályok, és talán köztük lesz az igazi ;) Bár nem remélek semmit :D
10 perc múlva fellőjük a tüzijátékot. Most ettem meg egy féltepsi pizzát. Kapcsolunk zenét és mulatunk... 00.00-kor koccintok tesómmal, magunkra. Nézünk egy jó filmet 2 chips és a kutyám társaságában. Éjfélkor kívánok és kiírok egy idegesítő posztot facebookra. Megnézem ki van fent messengeren. Mivel nem számítok arra, hogy a nagy Ő rámírjon, szerintem hamar elalszok.
Sikerült megtanulnom a fizikát. Köszönöm Istenem! Holnap bioszt kell... nemsokára iskola. Csak éljem túl.
2015! GYERÜNK!!!!
 

BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK!